Anya, nem!

-Vedd fel a telefont kislányom!
-Minek? - kiabáltam le az emeletről.
-Mert csörög!
Leszaladtam és felvettem. Persze, hogy ő, ki más?
-Szia!
-Szia! Miért hívtál apu?
-Anyáddal akarok beszélni.
Odaadtam a telefont. Felmentem a szobámban és nézegettem tovább a gépemet. Találtam egy bulit ahova elakarok menni. Hisz bemehetek, 18 éves vagyok. Nem anyám dönti el, hogy mit tegyek.
-Anya, pénteken lesz egy buli amire bemehetek. Elmegyek.
-Nem mész te sehova! Mégis ki engedett el?
-Nem vagyok gyerek, tudok magamra vigyázni! Anya, nem!
Anyám csöndbe maradt és tovább takarított. Felmentem a szobába és felhívtam Lana -t. Kicsörgött a telefon.
-Szia! Megyek buliba pénteken. Jössz?
-Szia! Igen! Hol lesz?
-Itt lesz a városba!Szóval gyere át!
-Megyek! Indulok.
-Oké, siess!
Letettem a telefont. Pár perc múlva csöngettek. Gondoltam Lana az de a postás volt.  Átvettem a levelet. Két perc múlva jött Lana. Megbeszéltük, hogy elmegyünk. Nem vagyunk gyerekek!
-Na és jobban vagy már? -kérdeztem Lana -tól.
-Mondhatjuk. Mióta megcsalt az a nyomorult... És még az a lány felvette videóra!
Kicsordult a könnye. Adtam neki egy zsepit és megvigasztaltam. Tovább beszélgettünk a buliról.