-Igen kicsim. Nem fáj már annyira a nyakad?
-Nem örülök, hogy már csak pár napig kell, hogy rajta legyen a gipsz.
-Akkor rendben -mosolygott rám anyám.
Felmentünk a szobámba. A gépem be volt kapcsolva. Elkezdtem nézegetni az üzeneteimet. 1 új üzenete van:
Marcell: Vegyek neked koncertjegyet?
-Itt ülsz mellettem -nevettem fel.
-Tudom.
-Egyáltalán milyen jegy?
-Miley Cyrus. Na?
-Megköszönném.
-Jó akkor megrendelem állítólag 3 nap múlva jön meg.
Megrendelte. Pár nap múlva koncert. Lementünk sétálni még így este egy kicsit. Nagyon jó kellemesen hűs volt az idő. A kutyát is levittük. A parkba leültünk a padra. Pár percig szótlanul ültünk. Hirtelen megszólaltam:
-Haragszol rám..? ...a csók miatt..?
-Az a múlt. Ez a jelen. -mondta egyenesen nézve.
Hazamentünk és megnéztünk 1 jó filmet. El is aludtam rajta mert nagyon fáradt voltam. Másnap reggel elmentünk suliba. Rosie és Lana megvárt a suli előtt.
-Szia -puszilt meg Marcell.
-Szia. Sziasztok!
-Szia! -mondták egyszerre a lányok.
-Menjünk órára -mondtam lerombolódottan.
Mikor hazamentem a bőröndöm várt, mellette Marcell.
-Indulhatunk?
-Mégis hova?
-Párizsba!
-Minek?! -röhögtem már kissé.
-A koncertre.
-Nem mondtad, hogy Párizsba lesz!
-Anyukád megengedte. De most sietnünk kell mer lekéssük a repülőt! -húzott el.
-Várj! Mi lesz a sulival?
-Kikért anyukád, de most gyere!
Elindultunk. Eléggé izgultam a repülés miatt. Mi lesz ha lezuhanunk? Vagy rosszul leszek? Kétségbeestem. Nem volt visszaút. Már a repülőtéren jártunk mikor, elfelejtettem megkérdezni, hogy mi lesz Lady -vel?!
-Nem lesz semmi baja, anyukád vigyáz rá!
Ekkor kicsit megnyugodtam. Még mindig gondolkoztam, hogy mi lesz. Meddig leszünk ott? Hol alszunk? Csak kavarogtak a kérdések a fejemben.
Felszálltunk a repülőre.
-Várod már, hogy ott legyünk?
-Igen. Hisz Párizs a szerelmek városa. Csak kicsit rossz lesz még fájós nyakkal koncertezni.
-Addigra az orvos leveszi. Megbeszéltem a egyik orvossal, hogy leveszi. És addigra még eltelik 2 nap, hogy legyen koncert.
-Ilyen sokáig leszünk?
-Nem sok.
''Meddig akarja, hogy ott legyünk? Ez a kérdések kavaroktak állandóan a fejemben. Nem tudom, hogy lesz, miként lesz.
2 óra utazás után elmentünk a szállodába.
-Szép. Nem igaz?
-De, nagyon szép.
A 16b szoba lett a miénk. Úgy tartják ezek a szállodák, amik Párizsba vannak nagyon "szerelmesek". Párizs a szerelmek városa.
Másnap elmentünk az orvoshoz.
-Nagyon szép. Már meggyógyult. Csak még a kencével kell kenni még el nem fogy.
-Örülök.
Végeztünk. Kisétáltunk az ajtón. Körbejártuk a várost. Gyönyörű szép. Máskor is járnák itt.
Beültünk enni egy éterembe. Jót kajáltunk aztán hazamentünk. Felhívtam Lana -t.
-Szia! Párizsba vagyok!
-Szia. Tudtam. Megbeszéltük Marcell -el, hogy elmész.
-Bocsi, hogy nem mondtam de én is tegnap tudtam meg, hogy elmegyek.
-Nem baj. Tudtam róla mert mondta Marcell, hogy meglepetésnek akarja.
-Oké. Na majd hívlak! Puszi!
Letettem a telefont. Korán lefeküdtem aludni mert eléggé fáradt voltam.
Másnap reggel elmentem a boltba venni valamit. Megláttam egy hirdetőtáblát. Ez állt rajta:
Táncolj! Gyere el és táncolj velünk! Fellépések!
Érdekesnek tűnt. Siettem haza.
-Marcell! Boltba voltam.
-Oké!
-Kérdezhetek valamit?
-Persze kicsim.
-Szerinted járjak balettra?
-Persze! Hol van?
-Itt.
-Menjünk nézzük meg a helyet! -állt fel és vigyorgott rám.
-Rendben.
Kicsit romantikáztunk este, aztán a város legszebb helyére elmentünk. Gyönyörű volt. Az a sok megvilágítás és a jó illatok a éteremből, egyszerűen fantasztikus volt. Jobb nem is lehetett volna. Marcell szorosan magához húzott és megcsókolt.
12:30-kor hazamentünk. Nagyon szép volt az esténk.
Reggel kezdődött az 1. táncórám. Marcell eljött megnézni. Sok csinos lány volt ott, féltettem kicsit.
-Sziasztok lányok! Mrs. Clark vagyok. Kezdjük is! Most az alaplépéseket tanuljuk meg.
Minden alaplépést bemutatott ez a kedves hölgy. Elsőnek is a felemelkedéssel kezdtük. Úgy tartotta Mrs. Clark szépen csinálom.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbcAwdxV8Je82JlTIWAMsyFhmvqoSfEXJAEQA5io9NtaCGM5RAjt3WCj7_i90CI9Y_AKF0TyC7RVsW2EoxsJinX2yfuBxHWWZiyAxDr2Vi9JaO5wm2GTvw6gl3AbtDx0rinc_sPP8u-Rpp/s1600/tanc.gif)
-Mióta jársz táncolni?
-Most kezdtem el.
-De ez szinte több éves tapasztalat!
-Általános iskolában, talán 6. osztályban jártam balett-re.
-Nagyon szépen csinálod, így tovább!
Hátranéztem Marcell-re és büszkén mosolyogtam. Felemelte a kezét és felfele mutatva a hüvelykujját mosolygott. Nekidőlt az ajtófélfának és a többi lányon végignézett. Megakadt egy szőke,vékony,csinos lányon. Néhányszor visszanéztem Marcell -re mikor a tanárnő a többieknek magyarázott. Tetszik neki? Mégis mit művelnek? A lány hátranézett Marcell -re és integetett neki. Marcell úgy nézett rá mintha már a nyála csurogna ki. A szája a füléig ért, úgy integettet vissza.
Kimentem a mosdóba. Mire visszamentem Marcell annál a lánynál állt és beszélgetett.
-Öhm, öhm.
-Ő a barátnőd?
-Igen én vagyok.
Mentem vissza a helyemre és kezdtem mérges lenni.
-Rendben lányok vége van az első táncórának! Következőnek találkozunk. Viszlát!
-Mégis hol voltál?! -sétáltam ki az ajtó előtti falnak dőlve.
-Bementem a kávézóba Kamilla -val.
-Ki az a Kamilla?!
-Az a szőke lány.
-Hagy tudjam meg mit csináltatok ott 2 óráig?
-Beszélgettünk.
-Meghiszem.
-Jaj, bébi ne csináld ezt!
Nekidőlt a falnak és megcsókolt.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhAzlhBmGAnCRLJswI7xTIEwABIvdRJPv0mHax_vK35kcznY7bYEbI1gjuAYTkklWbjLJ8y9-BqgPob8MVUbm_GLSbaphY97HSTHyamaQyt8DyvKg39tcUH4HZP2NaTRj7oCWUpd-SfxCjf/s1600/tumblr_mnm2xrKxGR1s4z03zo1_500.gif)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése